Tizenhét munkacsoportot hozott létre a kormány a logisztikai iparág fejlesztésére - adta hírül ma sajtóközleményben a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ).
Ha a teve olyan ló, amelyet egy bizottság tervezett, akkor milyen lesz az a ló, amit 17 bizottság tervez meg?
Fotó: Walid Ahmad forrás: Pexels
Tizenhét munkacsoportot hozott létre az Innovációs és Technológiai Minisztérium a logisztikai ágazat problémáinak megoldása érdekében azt követően, hogy tavaly novemberben az iparág meghatározó szereplői átfogó helyzetértékelést nyújtottak be a Magyar Kormánynak – hangzott el a 10. Nemzetközi Közlekedéslogisztikai Konferencián, Herceghalmon.
A rendezvényen Pomázi Gyula iparági stratégiákért és szabályozásért felelős helyettes államtitkár kiemelte, hogy a kormány kész együttműködni a szakmai szereplőkkel, de akkor tudja egy ágazat problémáit hatékonyan kezelni, ha az adott iparág projekt és programszinten is meg tudja fogalmazni a legfontosabb kihívásait – ahogy ezt a logisztikai ágazat is tette. A logisztikai szakma szereplői úgy látják az iparág versenyképessége érdekében elsősorban a munkaerőhiány kezelése és szakképzés fejlesztése, valamint infrastrukturális beruházások szükségesek.
A vasúti árufuvarozás legnagyobb problémája a második világháború óta, hogy nincsenek kifejezetten az árufuvarozást érintő infrastruktúra beruházások – hangsúlyozta a konferencián Kovács Imre. A Rail Cargo Hungária Zrt. vezérigazgatója hozzátette, „Most sok beruházás van, és bízunk benne, hogy ez segíti majd a vasúti árufuvarozást, de a fejlesztések ideje alatt a sok vágányzár és korlátozás egyben kiszámíthatatlanná is teszi azt. A vasúti ágazat másik égető problémája a munkaerőhiány, nincs mozdonyvezető, ezért át kell alakítani az oktatási rendszert.
Több mint 30 milliárd forintnyi kikötői beruházás történt az elmúlt években, és a digitalizáció területén is nyugat-európai színvonalúak a magyar kikötők – mondta Szalma Béla. A Magyar Dunai Kikötők Szövetségének elnöke szerint viszont a vízi fuvarozásban hatalmas problémát jelent a dunai vízállás: tavaly az év ötven százalékában 1,6 méter alatti volt a hajózhatóság a folyón, ami azt jelentette, hogy egy ezer tonnás hajóra mindössze 300 tonna árut tudtak rakodni. Megoldást kell találni arra, hogy legalább két és fél méteres merüléssel lehessen a Dunán egész évben hajózni. „Ez stratégiai kérdés, amely az ivóvízellátástól kezdve a paksi atomerőműig szerteágazó területeket érint” – mondta Szalma Béla.
Korábban nem látott párbeszéd alakult ki az államigazgatásban dolgozó szakemberek és a szakmai szereplők között, hogy átvizsgálják a közúti fuvarozás legégetőbb problémáit – mondta Dittel Gábor. A Nit Hungary főtitkára kiemelte: az Innovációs és Technológiai Minisztérium a tavaly novemberben a Nemzeti Logisztikai Összefogás szervezetei által benyújtott ágazati helyzetértékelést követően 17 munkacsoportot hozott létre a dokumentumban szereplő problémás területek áttekintésére. A főtitkár szerint nemzetközi viszonylatban jól áll a magyar árufuvarozás, de a Mobilitás Csomag és a Brexit nagy bizonytalanságot jelent a közúti fuvarozók számára. „Ha a Mobilitási Csomagot bármilyen összetételben elfogadják, akkor a harmadik országbeli fuvarozók olyan versenyelőnyhöz jutnak, mert rájuk nem fog vonatkozni a szabályrendszer”- emelte ki Dittel Gábor. A főtitkár szerint a piacvédelem területén komoly előrelépések történtek, a magyar hatóságok hozzáállása megváltozott azzal, hogy önálló csoportot hoztak létre a külföldi fuvarozók ellenőrzése érdekében.
A vámszakma feledésbe merült az uniós csatlakozásunkat követően, most, hogy elkezdtük felfedezni, jöttünk rá, hogy elfelejtettünk szakembereket képezni – mondta Sipos László. A Magyar Vámügyi Szövetség elnöke szerint a szakképzett munkaerőnek fontos szerepe van a vámeljárásokban, mert egy hiba sokkal nagyobb károkat tud okozni, mint amennyi előnyt jelent egy jól elvégzett vámkezelés. A vámszakma ugyanakkor kilábalt a legmélyebb gödörből, most fontos lenne, hogy a szakma civil, illetve államigazgatási szférában dolgozó szakemberei együttműködjenek annak érdekében, hogy hatni tudjanak a vámeljárásokat meghatározó nemzetközi szabályozási folyamatokra.
A logisztikai ágazat akkor lesz sikeres, ha megérti, hogy a jövőben az ágazatok közötti együttműködés lesz az legfontosabb kihívás – hangsúlyozta Pomázi Gyula. Az iparági stratégiákért és szabályozásért felelős helyettes államtitkár szerint, ha megértjük, mit akarnak a vevők, hogyan alakulnak át a vevői értékláncok, akkor van kitörési pont. Kifejtette, hogy a kormányzattal való együttműködés iránya a program- és projektalapúság. Ha meg tudja fogalmazni egy ágazat a problémáit – legyen szó beruházási, képzési, vagy kompetencia problémákról -, akkor a kormányzat tudja azokat kezelni. De mindenképpen javaslatcsomagok kellenek, mert az egyes ágazatok között forrásverseny van. „Ha egy szakma jól tudja megfogalmazni ezeket az igényeket, akkor meg tudja nyerni a forrásokért folyó versenyt” – tette hozzá Pomázi Gyula.
