Mielőtt bárki is kételkedne: igen, egy valódi álláshirdetésről van szó, melynek szövege a meghirdetett pozíció jelentőségéhez mérten igen részletes, és talán épp ennek köszönhetően kiábrándítóan unalmas is. Lényegében egy kissé túlírt logisztikai menedzseri álláshirdetésről van szó, csak éppen itt nem sört, gyógyszert vagy frissárut kell logisztikázni, hanem nukleáris fegyverarzenált.

Csak a cucc kényesebb a szokásosnál

Attól eltekintve, hogy a kezelendő áru jelen esetben nukleáris fegyverzet, az alapvetően a logisztikai feladatok azonosak. A HR-osztályon sikeresen átjutó kiválasztottnak részt kell vennie a folyamatok fejlesztésében, a kidolgozott irányelvek implementációjában, és a logisztikai feladatok végrehajtásában. 

A jelentkezőkkel szembeni elvárások is elég egyszerűek: megfelelő felsőfokú végzettség mellett 12-15 (magasabb szintű képesítés esetén csak 10-13) éves releváns gyakorlattal, és magas szintű nemzetbiztonsági hozzáférési jogosultság. Ami ezt kiegészíti az már magától értetődik: magasszintű logisztikai menedzsment ismeretek; logisztikai folyamatokban és eljárásokban való széleskörű jártasság, logisztikai feladatokat támogató programok ismerete stb. És természetesen kommunikációs, elemzési és értékelési készségek is a feltételek között szerepelnek.

Arra azért kíváncsi lennénk, hogy a releváns gyakorlatnak itt mi az elfogadható… és gondolom, hogy a megjelölt hozzáférési jogosultságokat sem az ecserin kell kiváltani.

Háttérinfók a hirdetőről 

Az álláshirdetést a védelmi és hírszerzési piacon is érdekelt Leidos tette közzé. A 30 különböző országban mintegy 32 ezer munkavállalót foglalkoztató cég komoly tudásbázist épített fel az elmúlt évtizedekben - jelenleg futó projektjeik döntő része titkos, vagy szigorúan titkos besorolású. Ez persze nem is annyira meglepő, ha megismerkedünk a cég történetével.

A Leidos elődjének számító SAIC (Science Applications Incorporated) J. Robert Beyster gyermeke. A Manhattan Project megvalósítására létrehozott Los Alamos National Laboratory atomfizikusa 1969-ben alapította meg saját projektcégét, amely már a kezdetektől olyan partnerekkel dolgozott együtt, mint az Egyesült Államok védelmi minisztériumához tartozó Defense Nuclear Agency és az Air Force Weapons Laboratory.

A cég részt vett a robotrepülőgép irányította fegyverrendszerek fejlesztésében a 70-es években, és az 1979-es Three Mile Island-i nukleáris erőműbaleset utáni kármentesítésben.

A 1989-es év a vállalat szempontjából is komoly fordulópontnak bizonyult. Az amerikai védelmi költségvetés visszavágása más piaci szegmensek felé terelte a cégvezetést. Így került képbe a polgári légibiztonság, és az egészségügyi kutatás területe is.

A Network Solutions 1996-os felvásárlásával a cég még az igazi robbanás előtt az lépett be az internet piacára. A Network Soluton 1995-ben az egyik legnagyobb domain regisztrátornak számított egy olyan piacon, melyet csak 1993-ban nyitottak meg. A felvásárlás jelentőségét jól érzékelteti, hogy míg 1996 közepén közel 0,5 millió, addig húsz évvel később már bőven 300 millió fölött volt a világon regisztrált domain nevek száma.

A SAIC a sikereknek köszönhetően jelentős növekedésnek indul, egyik következményként (bizonyos értelemben pont a növekedésből adódó kényszerből) a szervezetből kivált a Leidos, amely a SAIC szolgáltatási területre koncentráló tevékenysége mellett a problémamegoldást, a fejlesztéstámogató és tanácsadói területet vitte tovább. 

És ha valami balul sülne el

És nem – nem csak a cég honlapján jelent meg a hirdetés. Fenn van többek között a Linkedinen, egy speciális, biztonsági hozzáférési jogosítványokat, vagy vizsgálatot igénylő állásokat gyűjtő portálon, a clearancejobs.com honlapján, és még néhány amerikai álláshirdetéseket gyűjtő oldalon.