Tengeren jön a cuccok 90 százaléka

Kalózveszély a logisztikában

2017. november 20. - Logisztikusok

Ha a Black Fridayre leakciózott extra okos TV-det várod, az most jó eséllyel épp nemzetközi vizeken hajózik a Távol-Kelet felől. Nézd meg a ruháid címkéjét, a mobilod vagy a laptopod gyártási helyét: valószínűleg a holmijaid 90 százaléka (vagy legalábbis egy-egy alkatrésze) utazott már tengeri konténerszállító hajóban.

SMIT SEINE , CSCL MERCURY & SMIT ELBE.

Ezek a gigászi méretű logisztikai órások akár 20 ezer konténert is képesek szállítani egyszerre – jól megpakolva áruval. Lassan mozognak, mert ekkora súly gyorsítása falja az üzemanyagot. Viszont néhány fős személyzet mellett is elnavigálnak kötőtőtől kikötőig. Ideális célpontok a kalózoknak.

A kalózkodás pedig annál nagyobb üzlet, minél nagyobbra nőnek a konténerszállító teherhajók, hacsak nem javul arányosan a biztonságtechnikájuk is. 

 

A kalózkodás üzleti modellje


A mai kalózok, történelmi elődeikhez hasonlóan, olyan helyismerettel rendelkező zsiványok, akiknek nincs vesztenivalójuk. A vezéreik pedig maffiamódszerekkel tartják kézben a hálózatot. A legfertőzöttebb területek az indonéziai, nigériai, és fülöp-szigeteki partszakaszok, de a 2017-ben a mély gazdasági és politikai válságba süllyedt Venezuela is kirívóan teljesít.  

A taktika általában hasonló: kicsi, gyorsan mozgó hajókkal megközelíteni az óceánjárókat, létrákkal bejutni, és megdézsmálni a rakományt. Komolyabb akciók esetén cél a teljes hajót megszerezni, túszokat ejteni, és váltságdíjat követelni a rakományért és a személyzetért cserébe. „A terroristákkal nem tárgyalunk”-elvről szó sem lehet. Vagy a hajóstársaság, vagy a biztosító, vagy a kereskedő, vagy a túszok családja, vagy a kormány, de valaki biztosan csengetni fog.

Pár napja érkezett a hír, hogy az októberben túszul ejtett magyar matrózt szerencsésen hazahozta a TEK. (Ha tudtok hozzá elérhetőséget, szívesen megszólaltatnánk!)

A tengerészeknek viszonylag kevés eszközük van arra, hogy megvédjék a rakományt és az életüket, használhatnak szögesdrótot, vízsugarat, hang- és fényjelzéseket, és elvileg 18 csomó feletti sebességre gyorsíthatnak. Fegyveres őrzésre viszont nem minden esetben költenek a hajóstársaságok. Túl sokba kerülne.

Ez egy nagyon bonyolult és véres üzlet, nagy árat kell fizetniük sokaknak.

 

Az EU elég hatékonyan dolgozik


A kalóztámadások vihara 2011-ben tetőzött, ebben az évben több mint 500 támadást regisztrált az International Maritime Organization (IMO), az ENSZ hajózás szabályozásáért felelős ügynöksége. Az egyik súlyos gócpont Szomália volt, 2011-ben közel 250 támadást jelentettek innen. A nemzetközi fellépésnek köszönhetően azóta a helyzet sokat javult, az IMO tavalyi éves jelentése szerint tizennyolc éve nem volt olyan kevés incidens, mint 2016-ban. Az Operation Atalanta misszió keretei között az Európai Unió is odatette magát – nyilván saját, jól felfogott gazdasági érdekéből.

 

Ha hajózás, akkor kérdezd Szalmáékat


Logisztikusok között az a mondás, hogy ha kell valaki, aki ért a hajózáshoz, akkor Szalma Bélát vagy Szalma Botondot kell kérdezni. (Igen, ez a Szalma Botond az a bizonyos, a leghírhedtebb KDMP-s.) Szóval Szalma Botond az Echo TV-ben el is mondta, a tőle megszokottan egy levegővel, ledületből, mint érdemes tudni a kalózkodásról. Szerinte a kalózkodás a tengeren olyan, mint a zsebtolvajlás a villamoson.

Egy kérés a végére: ha nincs készleten a webshopban valami, gondolj bele, milyen hosszú és veszélyes útról érkezik a karácsonyfa alá.

Megvan a véleményed a logisztikáról? Ha igen, legyél vendégszerzőnk! Írj a logisztikusokblog@gmail.com címre!

Ui: Ha nem akarsz lemaradni az új posztokról, szeress minket Facebookon!

A bejegyzés trackback címe:

http://logisztika.blog.hu/api/trackback/id/tr3613327761

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

beste12 2017.11.20. 19:26:02

A cikk címe egyszerűen téves. Helyesen: Tengeren jön a cuccok 90%-a TENGERENTÚLRÓL.
Ugyanis a KSH tavalyi adatai szerint Magyarország fő kereskedelmi partnere a teljes megtermelt javak tekintetében 93 ill. 96 %-ban az EU....

"Egy kérés a végére: ha nincs készleten a webshopban valami, gondolj bele, milyen hosszú és veszélyes útról érkezik a karácsonyfa alá." - és akkor most mi van? Hatódjunk meg? Ne rendeljünk? Mire gondolt a költő?

midnightcoder2 2017.11.22. 07:03:55

Erre két megoldás van:
1. Legénység nélküli automatizált hajók. Mi a fenének ma egy teherszállító hajóra élő ember ?
2. Alaposan felfegyverzett hajók, amik nem vízipisztollyal próbálnak védekezni a felfegyverzett kalózokkal szemben, hanem mondjuk rakétákkal.

A kettő kombinációja szerintem nagyon gyorsan megoldaná a problémát.